Az 1956-os magyar forradalom, a XX. század második felének egyik legemlékezetesebb eseménye. A spontán népfelkelés és annak kíméletlen vérbefojtása jelentette a „legyőzhetetlen” kommunista rendszer homlokzatán az első repedést, és egyben lerántotta a humanista popularizmus álarcát a „Nép Államáról.” Bár a szovjet hadsereg véget vetett a fegyveres ellenállásnak, a forradalom demoralizálta a nemzetközi kommunista mozgalmat, utórezgései pedig a berlini fal, a kommunista rendszer és maga a Szovjetunió összeomlásában kulmináltak. A forradalom elemzése ugyanakkor érdekes tanulságokkal szolgál a megszállás természetét és hatásait illetően is.

A forradalom 50. évfordulója kiváló alkalmat ad arra, hogy ezt a lenyűgöző drámát a még élő résztvevők, szemtanúk és szakértők bevonásával felelevenítsük. Filmünk ugyanakkor a 12 történelmi nap magyarországi eseményeit nemzetközi történelmi-politikai összefüggésbe is kívánja helyezni. Milyen nemzetközi erők játszottak közre a forradalmi helyzet kialakulásában, kik és hogy segítették közvetve, közvetlenül, vagy akár hallgatásukkal annak kirobbanását, kibontakozását és elfojtását? Mik voltak a siker esélyei, min múlott a kudarc (ha az volt), és ezt akkor ki és mennyire tudta felmérni, befolyásolni, illetve kihasználni? És végül, milyen hatással volt az 56-os forradalom a Varsói Szerződés államainak fejlődésére, a nemzetközi kommunista mozgalomra, és a Kelet-Nyugat kapcsolat alakulására?

A történelmi hitelesség érdekében, napról napra, óráról órára követjük az eseményeket, nemcsak Budapesten és Magyarországon, hanem Moszkvában, Washingtonban, Londonban, Párizsban, az ENSZ-ben és a Szuez-csatornánál is.

A magyar és külföldi szemtanúkon kívül megkérdezzük a korabeli politikusokat, és azokat, akiknek a korról „belsõ” információik voltak: Henry Kissinger volt amerikai külügyminisztert, Otto von Habsburgot, valamint Nyikita Hruscsov és Dwight Eisenhower életrajzíróit.

Az 56-os forradalomról fennmaradt gazdag fotó és filmanyag biztosítja, hogy a film vizuálisan is vissza tudja adni az „események” izgalmát. Két fiatal operatőr, Zsigmond Vilmos és Kovács László elmenekült nyugatra, ahol világhírre tettek szert művészetükkel. 2005-ben mindketten visszatérnek, hogy a „Torn from the Flag” forgatásán közreműködve felelevenítsék emlékeik színtereit.

A Torn from the Flag játékfilm hosszúságban készül angol nyelven, a Panavision legújabb HD kamerájával. A filmet világszerte, filmszínházakban és televíziókban forgalmazzuk.

Az alkotók

A producer-rendező-író, Kovács Klaudia, két dokumentum- és oktatófilmeket gyártó produkciós vállalat alapítója. Mancs című oktatófilmje egy mentőkutya különleges szaglóképességéről szól, míg a Red Bull Air Race a világ 12 legjobb pilótája segítségével dokumentálja egy új extrém sport születését. A köztes állapot című filmje, melyben szinésznőként vett részt, a Cannes Film Festival - Univers Elle 2000 programjában szerepelt. Mint színész, Kovács több díjat nyert, legutóbb a New York-i Spotlight On Festival díjat az Insanity of Mary Girard című darab címszerepében nyújtott alakításáért. Két magyar nyelvű könyv társszerzője és több kulturális magazin hollywoodi tudósítója.

Az író-rendező, Hules Endre, a Pécsi és a Szegedi Nemzeti Színház rendezőjeként kezdte pályafutását. Ezt követően rendezett a Biennale de Paris, a Williamstown Theater Festival, a Shakespeare World Congress és a világ sok más színpadán. Darabjait és forgatókönyveit világszerte bemutatták, és Prima Primavera című forgatókönyve ezen a nyáron kerül forgatásra angol-holland-bolgár-magyar koprodukcióban; 2008-ra van beütemezve a Halálratáncoltatott leány című kanadai-magyar film forgatása, amelyet ugyancsak saját forgatókönyvéből fog rendezni. Mindkét filmet, valamint a német Satellit GmbH számára írt Vajk és Izabellát az Európai Média Alapítvány támogatja. Rövidtávú tervei között szerepel Szabó-Palócz Attila "Oedipus" című forgatókönyvének megrendezése. Több mint száz filmben és TV-játékban szerepelt; mint színész, teljesítményét többek között a Screen Actors Guild különdíjjal díjazta. Tanított írókat, rendezőket és színészeket Európában, Amerikában és Japánban, többek között A New York University-n, és jelenleg Stephen Spielberg alma máterében, a University of Southern Californiá-n.

Az Oscar-díjas operatőr Zsigmond Vilmos (Close Encounters of the Third Kind, Deer Hunter), egy bevásárlószatyorba rejtett kamerával filmezte az 56-os forradalmat. Azóta az International Cinematographers Guild szerint „a filmtörténet egyik legelismertebb operatőre”, idén visszatér a legújabb digitális technológiával, hogy bemutassa szülőhelye történetét, helyszíneit és lakóit.

Kovács László 1952-1956 között végezte el a budapesti Színház és Filmművészeti Fõiskola operatõr szakát Illés György tanítványaként. 1956-ban operatõr tanulótársa-kollégája, Zsigmond Vilmos társaságában csaknem tízezer méternyi filmanyaggal, amelyen a felkelést és a fegyveres összecsapásokat rögzítették (ez ma már nagyra becsült történelmi dokumentumanyagnak számít), elhagyta Magyarországot, és az Amerikai Egyesült Államokba ment. Péter Bogdanovichcsal való megismerkedése és elsõ közös munkájuk segítette be õt igazan a filmszakmába. Nagy elismerést szerzett a Dennis Hopper rendezte Szelíd motorosok fényképezésével. Az Egyesült Államokban külön kategóriának számító "olcsó film" világában azelõtt ismeretlen képi-művészi minõséget hozott létre. A kor és az adott társadalmi réteg jellemzõ szín- és tónusvilága, a dramaturgiát és a szereplõk lélektanát hatásosan szolgáló kifejezõeszközök lényegében Kovács László működésével kerültek be a "Hollywood-ellenes", "független" jelzõkkel föl-fölbukkanó irányzatokba. Mindazt az újszerűséget, amely szemléletben, eszközhasználatban a Magyarországon épp kialakulóban lévõ realista "dramaturg-operatõri" iskola erényeibõl Kovács (és Zsigmond Vilmos) jóvoltából átkerült a tengerentúlra, az iparszerű hollywoodi filmgyártás is jó érzékkel, hamar adaptálta. A 2007-ben elhunyt Kovács László élvonalbeli operatõrnek számított, aki Krámertõl Altmanig, Mazurskytól Jewisónig, Lestertõl Malle-ig sok-sok kiemelkedõ rendezõvel dolgozott.